Bármilyen objektív, bármilyen szenzor · A böngésződben számolva

Mélységélesség-szimulátor & kalkulátor

A legtöbb mélységélesség-kalkulátor három számot ad, a képet pedig rád hagyja. Ez lerajzolja: mozgasd a gyújtótávolságot, a rekeszt, a távolságot vagy a szenzorformátumot, és nézd, ahogy a képkivágás szűkül, a háttér pedig valós időben feloldódik, alatta a számokkal.

Fényképezőgép
Szenzorformátum
Objektív
Gyújtótávolság85mm
Rekeszf/1.4
Jelenet
Téma távolsága2.20 m
Háttér távolsága12.00 m
Képkivágás
A gép a helyén marad, így az objektív csak vág. Told el a témát, hogy megváltozzon az arcának alakja.
Mértékegység
85mm · f/1.4 · 2.20 m
Egy tetőcserepes tetejű, sötét deszkaajtós tanyai fészer egy tölgy lombja alatt, fölötte mélykék ég, jobbra a napon fekvő második kecske.
Barna-fekete kecske feje és nyaka sárga fülcimkével, éles, alacsony napfény világítja meg, egyenesen a kamerába néz.
Fotó © imagic
Saját fényképünk egy tanyai fészernél álló kecskéről, a kiszámolt mértékben elmosva, újrakeretezve és átformálva
Fókuszban Fókuszon kívül Téma
Mélységélesség
-
-
Közeli határ
-
Legközelebbi éles pont
Távoli határ
-
Legtávolabbi éles pont
Hiperfokális
-
Itt fókuszálj a legnagyobb élességért
Látószög
-
-
Háttér elmosódása
-
Elmosódási kör, a képszélesség %-a
Állítsd a vezérlőket, és nézd, hogyan mozognak a számok.

Mitől függ valójában a mélységélesség

Négy dologtól, és csak négytől: az objektív gyújtótávolságától, a beállított rekesztől, a téma és a gép távolságától, valamint a szenzor méretétől. Minden más, amiről az interneten vitatkoznak, e négy egyike valamilyen álruhában. A fenti eszközzel mindegyiket külön mozgathatod, ami a leggyorsabb módja az érzék kialakításának, mert az összefüggések nem lineárisak, és az olvasás ritkán ragad meg.

Kettő uralja a képet. A távolság messze a legerősebb tényező: a mélységélesség nagyjából a téma távolságának négyzetével nő, így két métert hátrébb lépni sokkal többet tesz, mint egy stoppal lejjebb venni a rekeszt. A gyújtótávolság a második, az ellenkező irányba hat, és szintén nagyjából négyzetesen. A rekesz hatása lineáris, ezért f/2-ről f/2.8-ra váltani csalódást keltően keveset ad ahhoz képest, mintha egyszerűen hátralépnél egyet.

A szenzorméret kérdése, lezárva

Ez az a vita, amely nem hal meg, és mindkét tábor félig igazat mond. Azonos gyújtótávolságnál és rekesznél a szenzorméret egyáltalán nem változtat a mélységélességen: egy 50 mm-es f/2 objektív ugyanazt a képkört vetíti, bármi is van mögötte. A kisebb szenzor egyszerűen kivág ebből a körből.

De senki sem így fotóz. Képkivágásra fotózol, és ahhoz, hogy kisebb szenzoron ugyanazt a képkivágást tartsd, vagy közelebb mész, vagy rövidebb objektívet teszel fel, és mindkettő mélyíti a mélységélességet. Ez a valódi, gyakorlati hatás, és nagyjából egy stoppot ér minden stoppnyi crop faktorra: ugyanarra a felvételre a Micro Four Thirds f/2.8 mellett nagyjából ugyanazt a mélységélességet adja, mint a full frame f/5.6 mellett. Állítsd a formátumválasztót két különböző méretre, igazítsd a gyújtótávolságot a képkivágáshoz, és a számok közvetlenül megmutatják.

A szóródási kör, és miért nem értenek egyet a kalkulátorok

A mélységélesség nem fizikai határ. Pontosan egy sík van valóban fókuszban; minden más valamekkora mértékben elmosódik, és az, hogy „elég éles”, megítélés kérdése. Ezt az ítéletet a szóródási kör kódolja: a legnagyobb elmosódási folt, amely még pontnak látszik. Ez az eszköz a szabványos szenzorátló osztva 1500 értéket használja, ami full frame esetén nagyjából 0,029 mm. A Focus Lab ugyanezt a síkot és az elmosódási köröket mutatja 3D-ben, egy kettévágott objektíven, hogy láthasd, ahogy történik.

Ez a megegyezés ésszerű távolságból nézett nyomatot feltételez. Ha rendszeresen 100%-on vizsgálod a fájlokat egy 32 colos monitoron, vagy két méter szélesre nyomtatsz, a valódi tűréshatárod szigorúbb, és a valódi mélységélességed vékonyabb, mint bármelyik kalkulátor mondja. Érdemes ezt tudni, mielőtt megbízol egy hiperfokális értékben egy nagyra nyomtatandó tájképnél: a bevett biztosíték az, ha kicsit mélyebbre fókuszálsz a jelenetbe, mint a hiperfokális érték sugallja.

A hiperfokális távolság használata a felvétel tönkretétele nélkül

Fókuszálj a hiperfokális távolságra, és a felétől a végtelenig minden a mélységélességbe esik. Ez a klasszikus tájképes technika, és az eszköz minden beállításhoz kiírja az értéket. Két óvatosság azért van. Először, a hiperfokális távolságnál a végtelen csak éppen elfogadható, így a távoli hegyek nem lesznek élesek. Másodszor, az egész a szóródási kör feltételezésén áll. Egy tájképnél, amelyre adsz, fókuszálj a hiperfokális értéknél egyharmadnyival távolabbra, vagy készíts fókuszsorozatot, és olvaszd össze.

Gyakran ismételt kérdések

A szenzor átlója osztva 1500-zal, a szabványos megegyezés: nagyjából 0,029 mm full frame esetén, 0,019 mm APS-C esetén, 0,015 mm Micro Four Thirds esetén. Ha nagyon nagyra nyomtatsz, vagy 100%-on vizsgálod a képet, a valódi tűréshatár szigorúbb, és a valódi mélységélesség vékonyabb a mutatottnál.

Azonos gyújtótávolságnál és rekesznél nem. De hogy kisebb szenzoron ugyanazt a képkivágást tartsd, közelebb mész vagy szélesebbre váltasz, és ez mélyíti. A gyakorlatban ez nagyjából egy stoppnyi többlet mélységélesség a crop faktor minden stopjánál.

Amit nézel, valódi fénykép, a mi saját fotónk, nem rajz. Az elmosódási kört a háttér távolságához számoljuk, és a képkocka szélességének törtrészeként fejezzük ki, a téma mögötti háttérkép pedig pontosan ennyire mosódik el, így a relatív elmosódás hű: ha duplázod az elmosódás értékét, a kép kétszer olyan lágy lesz. A téma kivágását ugyanabból a számításból skálázzuk, így a képkivágás is követi a gyújtótávolságot és a távolságot, magát a hátteret pedig a gyújtótávolság nagyítja, ahogy egy hosszú objektív valóban közelebb húzza a távoli falat a téma mögé, míg egy nagylátószögű eltolja onnan. Nem egy adott objektív bokeh-rajzolatának emulációja, mert az a lamellák számától és az optikai felépítéstől függ, a fénypontok kivirágzása pedig inkább közelítése annak, hogyan duzzasztja a defókusz a fényes pontokat, mint fizikai szimuláció.

Önmagában nem, és ez a fotós tanácsok leggyakrabban ismételt tévedése. A perspektívát, vagyis hogy az arc közeli részei mekkorák a távoliakhoz képest, egyetlen dolog határozza meg: milyen messze van a gép a témától. Egy 24 mm-es és egy 200 mm-es objektív ugyanarról a pontról pontosan ugyanazt az alakot rögzíti; a nagylátószögű egyszerűen többet foglal magába körülötte. A nagylátószögű azért kapta a hírnevét, mert közel kell lépned hozzá, hogy kitöltse a képkockát, és a lépés okozza a bajt. Állítsd a Képkivágást Rögzített képkivágás értékre fent, és húzd a gyújtótávolságot: az eszköz odébb viszi a gépet, hogy a kecske ugyanakkora maradjon, és láthatod, ahogy a pofa dagad, amikor közeledik, és ellaposodik, amikor hátrébb megy. Hagyd Rögzített gép állapotban, és ugyanaz a húzás csak vág, ami becsületes válasz arra, mit csinál a zoomgyűrű.

A jelölt gyújtótávolságok névlegesek, és sok objektív fókuszlégzik, vagyis a valódi gyújtótávolság rövidül, ahogy közelebbre fókuszálsz. A makró objektívek ezt drámaian teszik. A kijelzett értékeket a jelölt gyújtótávolságra tekintsd pontosnak, és számíts rá, hogy a közeli fókuszú munkánál eltérnek.

Aztán válogasd át a fotózást Lightroom megnyitása nélkül

Miután a képkockák a kártyán vannak, az imagic helyben, a gépeden, feltöltés nélkül pontozza az élességet és a kifejezést ezernyi RAW fájlban, és átadja a megtartott képeket. Ingyenes próba 500 exportálással, bankkártya nélkül.