01A crop faktor egyetlen bekezdésben
Az objektív kör alakú képet vetít. Mögötte egy szenzor ül, és ebből a körből egy téglalapot rögzít. A kisebb téglalap a körből kevesebbet rögzít, így a kép jobban ráközelítettnek tűnik, pedig az objektíven semmi sem változott. A crop faktor egyszerűen a full frame átló és az adott formátum átlójának aránya, és ha ezzel szorzod a gyújtótávolságodat, megkapod, melyik full frame objektív keretezte volna ugyanazt a felvételt. Egy Micro Four Thirds gépen az 50 mm-es objektív úgy keretez, mint egy 100 mm-es a full frame gépen. Az objektív még mindig 50 mm-es; még mindig úgy gyűjti a fényt, mint egy 50 mm-es; csak kevesebbet lát.
02A rész, amely az összes vitát okozza: a rekesz
Két igaz állítás, amely ellentmondásosnak hangzik. Első: az f/2.8 minden formátumon f/2.8. A fénymérőd nem tudja és nem is érdekli, milyen szenzor van az objektív mögött, és az expozíció azonos. Aki azt mondja, hogy a crop faktor miatt „korrigálnod” kell az expozíciót, téved.
Második: azonos képkivágásnál a kisebb szenzor lassabb rekeszként viselkedik a mélységélesség és a zaj szempontjából. Szorozd meg a gyújtótávolságot és a rekeszszámot is a crop faktorral, hogy megkapd azt a full frame kombinációt, amely ugyanazt a fényképet adja, mind a képkivágásban, mind a háttér leválasztásában. Így egy Micro Four Thirds 25 mm f/1.8 azt a képet adja, amit egy 50 mm f/3.6 a full frame-en. Mindkét állítás egyszerre igaz, mert más kérdésekre válaszolnak: az egyik az egységnyi területre jutó expozícióról szól, a másik az egész képmezőn begyűjtött összes fényről.
03Amit a terület oszlop valójában mond
A fenti táblázat egyetlen leghasznosabb száma a full framehez viszonyított terület, mert a szenzor területe sokkal inkább meghatározza a gyenge fényű teljesítményt, mint a megapixelszám. Egy full frame szenzor nagyjából 2,3-szor annyi fényt gyűjt, mint egy APS-C, és négyszer annyit, mint egy Micro Four Thirds szenzor, azonos képkivágásnál és rekesznél, ami nagyjából egy, illetve két stoppnyi zajelőnyt jelent. Ez a „a full frame jobb gyenge fényben” állítás őszinte változata, és nagyjából egy ISO-stoppot ér a crop faktor minden stoppjára.
Fordítva is igaz. A tájkép- és vadfotósok gyakran több mélységélességet akarnak, nem kevesebbet, és egy Micro Four Thirds gépváz két extra stoppot ad belőle ingyen, olyan gépváz-objektív kombinációban, amely feleannyit nyom. Egy Micro Four Thirds gépen a 300 mm f/4 úgy keretez, mint egy 600 mm, és elfér egy dzseki zsebében. Nincs olyan formátum, amelyik mindent megnyer.
04Gyakran ismételt kérdések
Nem. Az f/2.8, 1/200 és ISO 400 ugyanaz az expozíció minden formátumon. A crop faktor a képkivágást, a mélységélességet és a képmezőn begyűjtött összes fényt befolyásolja, a fénymérő értékét soha.
Nagyjából 2,3-szor akkora felület egy 23,5x15,6 mm-es APS-C szenzorhoz képest, és nagyjából 2,6-szor a Canon 22,3x14,9 mm-es változatához képest. Ez nagyjából egy és negyed stoppnyi fénygyűjtési előny azonos képkivágásnál.
Történelmi gyártási döntések, semmi több. A Canon a 22,3x14,9 mm-re állapodott meg 1,6x cropért, míg a Sony, a Nikon, a Fujifilm és a Pentax nagyjából 23,5x15,6 mm-t használ 1,53x-ért. Kis különbség, de minden egyenértékűségi számot megváltoztat, ezért itt külön szerepel mindkettő.
A digitális középformátum, mint a Fujifilm GFX és a Hasselblad, 44x33 mm: nagyjából 1,7-szer akkora, mint a full frame. Valódi, de messze elmarad a név által idézett 6x7 cm-es filmkockától. Az APS-C-ről full framere lépés nagyobb ugrás, mint a full frame-ről a digitális középformátumra.